A Váci úton huszonöttel, Mögöttem egy autó jött el,
Mentem szépen egykeréken,
De elkopott a fékbetétem. A fékkart csutkára betéptem, Mégse fogott meg a fékem.
Hátraestem egyet szépen, Az autó nem ütött el mégsem. Megúsztam ezt szerencsésen, Másnap megvolt az új fékbetétem. Nagy eszemmel úgy döntöttem, Lezúzok a Jánoshegyen!
El is estem nem is egyszer, El is fogyott az összes ködszer. De jó bicós létemre Nem adtam fel azért se,
Hazamentem, hogy lepihenjek, Holnap Camponához megyek.
Az indulón gondolkodván Seti odafutott hozzám Hogy ha élni akarok, Vegyem fel a bukósisakot! Le is mentem gyorsan Mert már attól fostam
Hogy elásnak az érkezőbe, Előbb hadd ugorjam már be! Fel is vettem a sixsixone-t
Roli máris odarohant,
Hogy kamerára felvegye,
Hogyan esek el vele!
Szerencsére nem borultam, Egy szép egy kezet ugrottam.
Az a nap is gyorsan elment,
Egy két mézespálesz mellett.
Tökölön is építkeztem, Dirt pályát a kinti telken.
Egyet mondok, amíg élek
Bicózok! És sose félek!
Mersits László(Tuskomen) |